2025. december 28. – Szent Család vasárnapja

Szent Család vasárnapja – Kol 3,12-21; Mt 2,12-15;19-23

Családunkban/közösségünkben Isten tetszése szerint élünk-e? Nem keressük-e önzően a saját boldogságunkat?

A Teremtés Könyve szerint Isten az embert a maga képére, férfinak és nőnek, egymással való egységre teremtette.

Jézus, valamint a Szentírás tanítása nyomán az egyházatyák részletesen kifejtették, hogy a család tagjainak külön-külön hogyan szükséges hasonlítaniuk a háromszemélyű egy Istenre. Szerintük az apának a mennyei Atya gondviselését szükséges utánoznia, ahogy Szent József is tette, a gyerekeknek a Fiút, aki nemcsak a Mennyei Atyának engedelmeskedett, hanem Máriának, valamint Józsefnek is, a feleségnek pedig különösen a Szentlélekre szükséges hagyatkoznia. A család minden tagjának pedig növekednie szükséges bölcsességben, valamint kedvességben egymás,  valamint Isten előtt.

A Szent Család példájából elsősorban az önzetlen, saját akaratáról lemondani tudó szeretetet szükséges megtanulni. Ha két ember azért házasodik össze, hogy boldoggá tegye saját magát, akkor egyikük sem lesz boldog. A boldogságot csupán a másik iránt elkötelezett, önmagáról megfeledkezni tudó szeretetben lehet megtalálni.

Mária, valamint József házasságkötése a mai házasságkötési eskü szövegének is megfelelne: szeretetből veszlek/ megyek hozzád feleségül, Isten rendelése szerint. De másképp alakult az életük, mint ahogy elképzelték. A közéjük megtestesült Istengyermek teljesen átírta a sorsukat, a megálmodott jövőjüket. De mivel igenjük elsősorban az Istennek kimondott igen volt, ezzel együtt pedig mivel igazán szerették egymást, valamint a Gyermeket, ezért tudtak mind Jézusért, mind egymásért szívesen meghozni sok áldozatot, ezért tudtak minden szenvedésben, kitaszítottságban, üldöztetésben hűségesen kitartani egymás mellett. Isten akaratát fogadták el abban is, hogy a Gyermekkel földönfutók módjára volt szükséges menekülniük Egyiptomba.

A családi/közösségi élet jelenkori válságát elsősorban az önzetlenség hiánya, vagyis az önzés okozza,  amely csupán azt keresi, hogy mit kaphatok én, mi válik saját magam javára, A házasság fokozatosan az érzelmi elégedettség keresésévé alakult. Sokan azt gondolják, hogy ha házasságra lépnek, az majd érzelmileg kielégíti őket. Ezzel szemben a boldogságot a családtagoknak nem önző módon a többi tag kárára vagy hátrányára szükséges keresni, hanem egymás boldogságát, valamint szolgálni egymást. Az egyéni boldogságérzetre, az elégedettségre való törekvés miatt sokan önzően felrúgják az életre szóló hűségi esküt, amire pedig a másik ember egész életét ráépítette, amelyre alapozva gyermekek születtek, stb.

Elsősorban nem az teszi boldoggá az embert, amit ő kap, hanem az, amit ő ad hozzá mások életéhez, amivel ő teszi szebbé, gazdagabbá a többiek életét, amikor önzetlen szeretettel önmagával ajándékozza meg azokat, akikkel együtt él.