Október 9. Évközi 27. hét, szombat

Évközi 27. hét, szombat – Lk 11,27-28

Erősödik-e a hitünk, és ezzel növekszik-e a boldogságunk?

A hitből fakadó tettek és a boldogság közötti kapcsolatot maga Jézus fogalmazta meg: „boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják és meg is tartják”. Amikor Mária azt mondta hálaadó énekében (a Magnificatban), hogy boldognak nevezheti őt minden nemzedék, nagynénje (Erzsébet) ezt mondta Máriának: „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki” (Lk 1,45). Mária a hite miatt lehetett Jézus anyja, és ez lett boldogságának is az oka.

Minden ember boldogságának az alapja a Jézussal való személyes kapcsolat. Jézus nem hallgatóságot akar, hanem a testi rokonságnál is szorosabb kapcsolatot. Ez valósul meg azokban, akik az ő tanítása szerint élnek.

A Belvárosi (Pesti) Ferences Templom Tápláló Madonna oltárának festménye

A Jézussal való kapcsolatunk első lépése az ő szavainak hittel való hallgatása. Ezt követi a megértés, aztán következik Jézus tanításának a hitből és szeretetből fakadó tettekre váltása. Így jutunk egységre Jézussal, illetve közösségre az Atyával a Szentlélekben, valamint így jutunk közösségre egymással is.

Aki hisz Istenben, az tudja, hogy ebben a földi életben nem fog minden simán menni. Életünk része a kudarc, a csalódás és a fájdalom is. De ezek miatt az életünk még nem tér le az örök boldogság felé vezető útról.

Azt is tudjuk, hogy a gondviselő Istenbe vetett hit nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel, tétlen áhítattal várjuk, hogy majd Isten helyettünk mindent elvégez. Ő nem teszi meg helyettünk azt, ami a mi dolgunk, és amire mi képesek vagyunk. Viszont bölcsességet ad, hogy meg tudjuk tervezni, sorba tudjuk rendezni tennivalóinkat. Segít, hogy el tudjuk dönteni, mikor mi a fontos, meg tudjuk találni a helyes módszereket, és erőt is ad a kitartó küzdelemhez. Ezért, ha hirtelen túl nehéznek és nagynak tűnik kötelességeink halmaza, vagy váratlan megpróbáltatás áll elő, a kapkodás helyett szánjunk időt az imádságra! Akkor Istentől megkapjuk azt a bölcsességet és erőt, amit csakis a hitből meríthetünk!

Nem juthatnak el a tökéletes boldogságra azok, akik csak a földi életben akarják megtalálni a boldogságukat, és nem hisznek az örök életben. Azok lehetnek igazán boldogok, akik hisznek abban, hogy a boldogság biztosítéka maga Isten. Ezért nyugtalan a mi szívünk, amíg a boldogságunkat nem Benne keressük. De ne feledjük, hogy a földön a szeretet és a boldogság összetartozik a kereszttel és az áldozattal.

Azért jöjjünk a templomba, hogy Jézus tanítását meghallgassuk, és Isten akaratát megismerjük, aztán törekedjünk ennek a megvalósítására!

Kérjük a Szentlélek Úristen segítségét, hogy egymást is segítve, eljussunk az egyre szilárdabb hitre, az egyre tökéletesebb szeretetre és ezek által az igazi boldogságra!