Évvégi beszámoló templomunk lelkipásztori életéről – 2023

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ TEMPLOMUNK
LELKIPÁSZTORI ÉLETÉRŐL – 2023

Amikor látható alakban ismerjük meg Istent, a láthatatlan világ szeretetére gyulladjunk általa.

Krisztusban Kedves Testvérek! Most, amikor a 2023. év befejező óráiban vagyunk, a karácsonyi mise prefációjának mondatával szeretnélek az új év felé vezetni benneteket, mintegy mottóit is adva az előttünk álló 2024. évre.

Mielőtt azonban ezt megteszem, tekintsünk vissza együtt az elmúlt hónapokra, s ebben első szó a köszöneté, mind egyetemes, mind pedig helyi szinten. Ma van ugyanis Benedek pápa halálának első évfordulója. Most látjuk csak igazán Dániel próféta szavainak beteljesedését e nagy életmű kapcsán: Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok! A hit e nagy mestere személyében az egyház egén egy olyan csillagot helyezett el az Úristen, aki Krisztusból, a Napból merítette fényét és igazodási pont a relativizmus éjszakájában, aki létével ma is az odafönt valókra irányítja az egyház életének perspektíváját.

Helyi szinten Kázmér atya felé szól a hála szava, aki az elmúlt hét évben odaadó szeretettel vezette, majd biztos háttér, körülmények átadásával szolgálata e lelkipásztori helyet. Ennek gyümölcseként ismét növekedni kezdett e templom látogatottsága, idén újra indult a belvárosi templomok úrnapi körmenete, megtisztultak az oltárok. Imádkozzunk érte, hogy az Úrjézus hathatós eszköze legyen Szegeden is, s ha kapcsolatban álltok vele, fejezzétek ki hálánkat feléje mindezekért és személyes köszöneteteket az általa nektek juttatott lelki javakért!

Ez év augusztus 8-ától Benedek atyával erősítjük a belvárosi ferences közösséget. Amikor megérkeztünk rendtársaink testvéri befogadással, segítő támogatással voltak mellettünk, mi pedig egy olyan közösséget találtunk, ahol a különbözőségek nem ellentétek, hiányainkat és korlátainkat legtöbbször pótolja a másik testvér karizmája, véleményeink ütköztetése után pedig mindig oda jutunk: a legfontosabb számunkra, hogy egy Atya gyermekei vagyunk. Az, hogy legalább néhányan mindig együtt tudjuk végezni a templomban a napi három imaórát, hogy a nyolcadik évtizedeiben járó korosztály is teljes erejével jelen van a lelkipásztori munkában, azt mutatja: ez a közösség felismerte, Isten arra szabadított fel bennünket a fogadalmak által, hogy szolgálatunkban egészen közeli és érzékelhető módon meg tudjátok ragadni az égő csipkebokorból hangzó isteni üzenetet: érted, veled vagyok, melletted állok. A mi látható szolgálatunknak ez a láthatatlan üzenete számotokra: mi akkor élünk értelmes életet itt a földön és érlelődünk meg az örök életre, ha ebben a hivatásban „felemésztődünk”. Isten a szeretet közelségét és érzékelhetőségét hangsúlyozza általunk köztetek. S ti is, csak akkor értitek meg életformánk lényegét, mélységét, fegyelmi korlátait és bensőségességét, ha látható szolgálatunk sorai között a Léleknek azt a csendes jelenlétét keresitek, ami abban a hétköznapi eseményben van jelen, hogy a nap 24 órájából hétben vagy tízben jelenvalóvá tesszük az áldozatot, s lejövünk gyóntatni hattól délig, négytől este tízig. Ezt az örökséget kaptuk közvetlen elődeinktől, ez jelölte meg ezt a templomot az előző évszázadok során, ezt érzik meg Kassától Kalocsáig, Győrtől a Jászságig, akik ide betérnek. S ha ezt a tapasztalatot ők maguk is át tudják venni vagy megújulnak benne, erről a helyről formálói lehetünk Budapest és országunk hitéletének.

Nagy hála illeti azokat, akik templomi jelenlétükkel, szolgálatukkal dolgozóként vagy önkéntesként, vagy akár közéleti feladatokat ellátva előmozdítják, hogy ez a hely sokak otthona legyen a hitben. Gondolok itt a csoportvezetőkre, az egyházzene, a liturgia, a templom, a kommunikáció és a lelkipásztori élet egyéb területének rendje, rendezettségének előmozdítóira, azokra, akik az evangélium Anna asszonyának prófétai hivatását tovább víve sokat vannak itt a templomban, akik magányosságuk értelmét az Úrral vállalt közösségben és a másokért, mások helyett végzett imádságban lelik meg.

Ez a háttér tette lehetővé szolgálatunk kibővítését, amelynél a jövőben különösen is számítunk rátok az esti szentségimádások fenntartásában. Gyertek, virrasszunk együtt a hét egy-egy napján itt a templomban 20.00–22.00 között, a város hite felett!!! Ne csak keseregjünk az elvallástalanodást látva, hanem teremtsük meg a hit, az imádság terét itt e templomi estéken, ahová csak úgy betérhet az, aki átmegy a téren, mert itt a templom este is nyitva, s befogadják őt az emberek. Példaként az ateista Paul Claudel alakját szeretném felidézni, aki azért tudott bemenni 1886 karácsony estéjén a párizsi Notre-Dame-ba, s térhetett meg a zsolozsma imádságát hallva, annak hatása alá kerülve, mert az imát végezték az imádkozó emberek. Így lett a 20. század kereszténységének kiemelkedő személyisége.

Az utóbbi hetekben a templom kapujának szélesre tárása mellett, annak szerkezetét is rendbe tudtuk hozni, 2024-ben az oltár fölötti beázás elhárítása, a kripta rendbetétele áll feladatként előttünk, illetve egy olyan cél, ami anyagi kereteinket mindenestül meghaladja: ez a templom tetőzetének felújítása, aminek elmaradása a belső festékréteg további lepergésével járna, hiszen a tetőzet gyakorlatilag minden pontján ázásveszély fenyeget. Ehhez kérjük majd adományaitokat, az adománygyűjtésben való ötletességeteket. Saját költségből a ránk bízott művészeti értékek közül néhány restaurálását kezdhetjük meg. Már folyamatban van az előtérbe egy kijelző rendszer kialakítása, amely mutatja, melyik gyóntatószékben, ki, mettől-meddig és milyen nyelven gyóntat, illetve a folyosó nagy tablói is megújulnak január végére, ahol a ferences lelkiséget, a ferences vértanúk élettörténetét ismerhetjük meg, hogy a látható alak a láthatatlan világ felé vezessen bennünket.

2024-ben templomunkban hosszú évek után ismét lesz helyben bérmálás, öt személynek szolgáltatjuk ki a keresztség szentségét, nagyböjtben pedig reméljük, újra közöttünk láthatjuk Balázs atyát a konferenciabeszédek során. Titeket egy nagyböjti gyónási katekézis megszervezésével is segíteni szeretnénk, hogy bűnbánati gyakorlatotok egyre elmélyültebb legyen! Mindemellett bátorítunk benneteket, mise utáni beszélgetéssel, testvéri együttléttel népesítsétek be a templom előtti teret! Legfontosabb célunk a kibővített gyóntatás-, mise- és szentségimádási rend fenntartása, az ebbe való bekapcsolódás segítése. A COVID előtt 155.000 áldozás volt templomunkban, ez 2021-ben 99.000-re csökkent, mára pedig 128.000-re emelkedett. Fontos lenne új módon, régi és új eszközökkel visszahívni, elhozni sok-sok eltévedt vagy kereső lelket, akiknek gondját ránk bízta az Isten! A látható templomhoz kapcsolva őket, élesszük fel szívükben a láthatatlan világ iránti vágyat, ez mindannyiunk kötelessége!

Amikor látható alakban ismerjük meg Istent, a láthatatlan világ szeretetére gyulladjunk általa – e mondattal kezdtük összegzésünket. Ez a templom jól látható, sokak számára fontos pont a város rengetegében. Mi pedig, akik nemcsak alkalmanként, hanem hétről hétre, napról napra idejárunk, meghívást kaptunk az Úrtól, hogy otthonossá tegyük a hitben e teret. Éppen ezért másokat ne traktáljunk egyéni elképzelésinkkel, viselkedésünkkel, hanem ha problémát látunk a másikban, kedvesen kérjük, figyelmeztessük, úgy, hogy azt ő is kedvességként vegye! Ne lehúzzuk, hanem emeljük fel az embereket!

Néhány hete a téren financiális kérdésben kellett valakivel egyeztetnem. Megérkezve a fiatalember kezet nyújtott nekem, és azt mondta: Dicsértessék a Jézus Krisztus! – majd még válaszolni sem tudtam, amikor így folytatta: Te jó ég, huszonötéve nem köszöntem így senkinek! Kedves Testvérek, a másik emberből létünkkel hozzuk elő Isten elfeledett Nevét, a Vele való kapcsolatteremtés vágyát! Tartsuk fontosnak, hogy imádkozzunk, engeszteljünk az eltévedtekért, kérjünk új lelkeket, akik itt megtérnek. Fohászkodjatok minden itt gyónóért és gyóntatóért, hogy egymás számára Isten eszközei legyenek!  Mert ma a világ legnagyobb szükség az, hogy látható alakban ismerhesse meg Istent, és a láthatatlan világ szeretetére gyulladjon általa. Ámen.