2026. január 22. – Batthyány-Strattman László

Január 22. – Batthyány-Strattman László 1931-ben, 61 éves korában a mai napon halt meg.

Tanító útja során Jézus számos beteget gyógyított meg. Ezek között azok voltak a leglátványosabbak, amikor a vakok csodás módon visszanyerték a látásukat. Ők általában koldulásból éltek, tehát rászorultak az emberek könyörületből adott adományaira. Az isteni könyörület azonban ennél nagyobb ajándékot nyújtott nekik, amikor megszűnt a betegségük.

1900-ban az általános orvosi diplomájához először szemészeti, majd szemészeti szakképesítést szerzett.

1902-ben Köpcsényben 25 ágyas magánkórházat alapított. Az első világháború alatt 120 ágyasra bővítette a kórházát, hogy a sebesült katonákat is fogadni tudja.

1915-ben meghalt nagybátyja, akinek vagyonával együtt körmendi kastélyát, valamint a hercegi címét örökölte. Ekkor a család Körmendre költözött, ahol szintén kórházat rendezett be.

Híres szemorvosként tartották számon, a betegek mindenfelől özönlöttek hozzá. A szegényeket ingyen gyógyította, sőt receptjeiket is ő fizette. Magát Isten eszközének tekintette. Sokszor mondta: „A gyógyulást az Isten adja.” Betegeinek lelkével is törődött. Betegeinek lelki gyógyulása ugyanolyan fontos volt számára, mint testi felépülésük.

Nagy hangsúlyt fektetett az igazi keresztény családi életre, a közös imádságra, valamint az erények gyakorlására. Feleségével, a szent életű Ödön fiával, valamint annak feleségével beléptek a ferences harmadrendbe. Házasságukból 11 gyermek született. Naponta együtt vettek részt a szentmiséken, amelyeken mindig áldozott is. Családjával együtt igen egyszerű életet éltek. Igazi gazdagságnak a közös imát, a közös étkezést, a kirándulásokat, az egymásra fordított időt, a figyelmességet tartották. Az volt a jelmondata, hogy „Hűséggel és szeretettel”.

Több mint egy éves türelemmel viselt szenvedés után  Körmendi kastélyában ravatalozták fel, ahol a szegények, valamint a betegei búcsúztak tőle. Németújváron (ma Güssing) helyezték családi sírboltba.

A köztudatban szent életű embernek tartották.

II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá.

Valaki azt mondhatná: könnyű volt neki, mert gazdag volt. Ő Másra is fordíthatta volna vagyonát, idejét, valamint energiáját. Sokszor mondta: „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek jót másokkal!”

Mindnyájunknak „csupán” annyit szükséges vállalnunk, valamint megtennünk, amennyire lehetőségünk adódik. A kánai menyegzőn csupán a kőkorsókat kellett megtölteni mosdóvízzel. Milyen jó, hogy színültig megtöltötték. Sok finom bor lett belőle. 

Kérjük a Szentlelket, világosítson meg, milyen területen számít ránk Jézus! Aztán kérjük a segítségét is, hogy amit felismertünk, azt meg is tegyük.

***
Kép: Dr. Batthyány-Strattmann László szobra, részlet (1990) – Lesenyei Márta / A körmendi kastély udvara
Forrás: Thaler Tamás – Wikimedia Commons – CC BY-SA 3.0