December 12. Advent 2. hete, csütörtök

Advent 2. hete, csütörtök, rövid homília – Mt 11,11-15

Tudatosan vállalunk-e önmegtagadásokat Isten országáért?

Értjük-e Jézusnak azt a mondatát, hogy „A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg.”?

Bizonyára tudjuk, hogy a „mennyek országa” kifejezés alatt a nem zsidó környezetben használt „Isten országát” (= Isten uraságát = Isten uralmát”) kell érteni. NB! Nemcsak a külső erőszakot kell elszenvedni azoknak, akik az Isten uralmát akarják érvényre juttatni magukban. Nagy szükségünk van belső erőszakra, vagyis önlegyőzésre = önmegtagadásra, amely következetes és megalkuvás nélküli küzdelmet jelent a bűnnel és a külső erőszakkal szemben.

Ha szelídek és békések akarunk maradni (mert Jézus szava szerint ilyeneké az Isten országa), vigyáznunk kell arra is, hogy ne támadjanak bennünk negatív indulatok. Kövessük Szűz Mária és szent József példáját, akik a szálláskeresés közben az emberek szívtelensége miatti kesergés és háborgás helyett Isten szelíd és alázatos szolgáiként nagy szeretettel készültek Jézus érkezésére. Vagyis tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, a többit pedig bízzuk a gondviselő Istenre!