Reisz Pál atya a Parma Fidei – Hit Pajzsa díj kitüntetettje

Bejegyzésünkben a Magyar Kurír cikkéből közlünk részleteket

Huszonötödik alkalommal, jubileumi szentmise keretében adták át a Parma Fidei – Hit Pajzsa díjat február 21-én délelőtt, a belvárosi ferences templomban. Az idei év kitüntetettje Reisz Pál OFM ferences pap, szerzetes, az esztergomi ferences gimnázium egykori tanára, igazgatója, a budapesti Alcantarai Szent Péter-templom jelenlegi gyóntatója.

A kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda évről évre, akik a diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat 2002-ben alapította Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, a tavalyi év Hit Pajzsa díjának kitüntetettje volt. Vele koncelebrált az ünnepelt mellett többek között Süllei László esztergom-budapesti általános érseki helynök, a Mátyás-templom plébánosa, Barsi Balázs ferences szerzetes, filozófus, teológus, Kálmán Peregrin OFM templomigazgató, ferences papok, szerzetesek.

A szertartás kezdetén Kálmán Peregrin köszöntötte a jelenlévőket. Felidézte, néhány hete valaki azt mondta neki: Reisz Pál atya nem vallásos, ő maga a vallásosság. „Mi ezt köszönjük meg a mai szentmisében, hiszen Szent Ferencről mondja az életrajzírója: nem imádkozott, ő maga volt az imádság. Köszönjük azt az életet a Jóistennek, és neki, ami nem vallásos volt, hanem maga a vallásosság.”

Bábel Balázs a szentmisét az üldözött keresztényekért ajánlotta fel, hiszen a világban ma is nagyon sok keresztényt üldöznek, egészen a vértanúságig. Az evangélium Szent Lukács könyvéből (6, 20–26) hangzott el. (…) „Boldogok vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt.” Így üldözték a prófétákat is, de tiétek az Isten országa! (…) Bábel Balázs érsek rávilágított: a történelem során az üldöztetések újra és újra megismétlődtek, ezért kijelenthetjük: az Anyaszentegyház Hitvallásban rögzített tulajdonságai – egy, szent és apostoli –, kiegészíthető volna azzal is, hogy üldözött. (…) Ma is vannak vértanúi Egyházunknak. (…) Ám Jézus azt mondja: aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül. A magunk ereje kevés az állhatatossághoz. Isteni segítségre, kegyelemre van szükségünk. Jézus pedig biztat bennünket: bízzatok, én legyőztem a világot. A bűnös világot érti ezalatt, hiszen szereti a világot, amiért életét adta. A bűnös világon azonban győzni fog és ebben nekünk is munkát adott, hogy fáradozzunk az Isten országának az építésén. Bízzunk benne, kérjük a Szentlélek Úristent: segítsen bennünket, hogy állhatatosak maradjunk és kitartsunk. A szavak elszállnak, a példák vonzanak. „Akik előttünk jártak, azok kitartásukkal, állhatatosságukkal vonzanak bennünket, mint ahogy Pál atya élete is ezt mutatja számunkra. Ezen az úton kell haladnunk, ki kell tartanunk. Örökös feladatunk, hogy tanúságot tegyünk ebben a világban. És az Úr Jézus a nagy megpróbáltatásokat nagy ígérettel fejezi be: aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom mennyei Atyám előtt.”

A díjátadó ünnepségre a szertartás után került sor. Michael Wallace Banach, magyarországi apostoli nuncius üzenetét Kulcsár Dávid, a Magyarországi Apostoli Nunciatúra titkára olvasta fel. „Reisz Pál atya kitüntetése elismerése annak, hogy nem csupán azok a személyek tekinthetők a kommunista diktatúra áldozatainak, akiket kivégeztek, börtönbe vetettek vagy kínoztak, hanem azok is, akik mindennapi csendes áldozatvállalásuk közepette ki voltak téve a verbális erőszaknak, a megfélemlítésnek, a zsarolásoknak és a fenyegetéseknek.”

Laudációt Sajgó Szabolcs SJ, a Parma Fidei díj kurátora mondott. Kifejtette: a Hit Pajzsa díj Isten mutatóujja: olyan Krisztushoz tartozó papok és szerzetesek életére mutat rá, akik átadták magukat Jézusnak, akiknek életében Isten hűséges szeretete fénylőn megmutatkozik, minden emberi gyengeségük ellenére, akiknek élete ezért Isten eligazító lámpása mások számára itt és most a világ sötétségében. (…) Reisz Péter Pál szerzetes életének évtizedeken át másokat segítő, eligazító fénye sokak helytállásának, hűséges tanúságának is a fénye: a Trianonban megszaggatott családjáé, a hitetlenségnek – ezért embertelenségnek – ellentmondó gyöngyösieké, a ferences gimnáziumé, a testvéri szerzetes közösségé, az üldözések alatt vértanúkká letteké. „És csak a jó Isten az egyedüli tudója, még kik által és hogyan táplálta Pál atyában szent olaját. Amint ahhoz is, hogy ki mindenkinek volt Pál atya eligazító fénye hosszú és hűséges papi, szerzetesi szolgálata során Esztergomban, Kárpátalján, Szombathelyen, Sümegen, Budapesten – és remélhetőleg lesz még sokáig, ott, ahová isteni Pásztora elöljáróin át vezeti. (…)”

Ezt követően Bábel Balázs, Horváth Béla és Sajgó Szabolcs átadták a Parma Fidei díjat és a vele járó oklevelet Reisz Pálnak. Az elismeréssel járó díjat Miletics Katalin Janka éremművész, bencés obláta készítette, akinek bronzérmén a körbefutó szöveg a következő: PARMA FIDEI, azaz magyarul HIT PAJZSA DÍJ. A két kifejezés között egy kereszt látható. A körfelirat alatt egy pajzs kontúrja, benne Szent Gellért vértanúsága helyével, a Kelen-heggyel, a mai Gellért-heggyel. Alatta körfelirat: Szent Gellért vértanú.

Reisz Pál meghatottan mondott köszönetet a díjért, hisz érzése szerint méltatlanul került elődei közé, olyan nevek mellé, mint Olaffson Placid, Bolberitz Pál, Kerényi Lajos. „Koromnál fogva életem során nagyon sok emberrel találkoztam, akik már nem élnek, és valóban hősök voltak. Őket képviselve fogadtam el ezt a díjat” – mondta Reisz Pál. (…)

Beszédet mondott az ünnepségen a Parma Fidei díj egyik létrehozója, Horváth Béla is. (…) Horváth Béla szavaiból kiderült: az elmúlt 25 évben két érsek, két püspök, négy apáca, négy férfi szerzetes, öt-öt regnumi, illetve határon túli atya, összesen tizenkét hazai pap kapott Hit Pajzsa díjat. Most Reisz Pál atya személyében először kap kitüntetést ferences szerzetes. A Hit Pajzsa kitüntetés nem pusztán elismerés, hanem történelmi tanúságtétel: a hit, a remény és a szeretet apostolainak példája – azoké, akik a keresztet életsorsként hordozták – szögezte le Horváth Béla.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Fotó: Lambert Attila
A cikk teljes terjedelmében a Magyar Kurír oldalán olvasható.